A méret a lényeg! - Minden amit a csempék méret eltéréseiről tudni lehet.

Ha egy lapra az van írva, hogy 20x60 az nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a lap valójában 20cmx60cm. A csempénél ezek a méretek minden esetben csak névleges mértet jelentenek. A valós méret lehet ettől több is, meg kevesebb is.

A gyártó a méreteket kaliber megjelölés szerint válogatja. A kaliber jelölés minden esetben a dobozokon szerepel. A gyártó azt vállalja, hogy az azonos kaliber jelölésű lapok közti méreteltérés a szabvány szerint megengedett határon belül marad.

A csempék méreteltérésének lehetséges mértékét egész Európában egységes szabványrendszer szabályozza (UNE-EN 10545). A lehetséges eltérés mértékét a lapméret hosszának százalékában adja meg a szabvány, tehát minél nagyobb egy lap, annál nagyobb méret eltérés a megengedett a szabvány szerint.

„Összefoglalóan annyit érdemes tudni, hogy adott termékből vett minta alapján számított átlagos
méretektől való eltérések nagysága 0,5 – 1,5 % között megengedett.
Pl. 30 cm-es oldalméretnél ez 1,5 mm-t is jelenthet az I. osztályú termékeknél.
A derékszögűséget, felületi egyenességet (másképpen középpontos görbeséget) és a sarkok
görbülését az átlós méretekből kell mérni. A szabvány +/- 0,5 % és +/- 1 % közti eltéréseket ad meg, a termék anyagától függően.
Pl. a retifikált 30*60 gresporcelán elfogadható középpontos görbesége +/- 0,5 %. Az átlóra (67 cm) vetítve ez több mint 3 mm.
A sarkok görbeségénél az elfogadható mérték +/- 0,8 %.

Elsőosztályúnak minősíthető az a gyártási széria, ahol a mintavétel során a hibás darabok száma nem haladja meg az 5 %-ot.”

Nem tudnak a gyárak méretpontos lapokat gyártani?

Erre van hosszú, meg rövid válasz is.

A rövid válasz, nem, nem tudnak.

A hosszú válasz kicsit bonyolultabb. A gyártási folyamat ugye égetéssel történik, a csempéket járólapokat kiégetik igen magas hőfokon, hosszú kemencékben. Az égetés folyamán a lapok mintegy 8%-ot zsugorodnak. Nem mindig egyformán persze. A kemencéből kijövő, óhatatlanul eltérő méretű lapokat osztályozzák, szétválogatják, hogy az azonos méretű lapok azonos kalibrációs jelölést kapjanak. Minden gyártás során keletkezik olyan lap, ami nem felel meg az első osztály követelményeinek, a legjobb gyárakban is, ezekből a lapokból keletkezik a másodosztály, illetve a selejt. Mint azt említettem, az európai szabvány viszonyleg megengedő, ezért a nagyobb, jobb gyárak, saját minőségellenőrzése szigorúbb, mint amit a szabvány megkövetel, ezt is megfizeted, amikor neves gyártó termékét vásárolod.

Ha azonos felületen több gyártó látszólag azonos méretű termékét szeretnéd kombinálni, akkor felkell rá készülnöd, hogy könnyen lehet, nem lesznek a lapok valójában ugyanakkorák. Ilyen esetben nagyobb fugával vagy a lapok rakásmintájának változtatásával lehet a problémákat orvosolni.

Ha azonos gyártó azonos méretű, de különböző lapjait akarod egy felületen belül összerakni, (például pepita, fekete fehér padlót szeretnél) kombinálni, ilyenkor ezt a vásárlás folyamán érdemes jelezni a kereskedőnek. A kereskedő ebben az esetben azonos kaliberű lapokat rendel minden színből, így kisebb eséllyel lesz probléma a méretekkel.

Régen nem volt ennyi méretprobléma a lapokkal.

De volt.

Nem lehetett érzékelni annyira, több okból.

Az egyik, hogy régen nem gyártottak ekkora lapokat, mint most. Ez azért lényeges mivel a méreteltérés lehetséges mértéke a lapméret százalékban van megadva, így a kis méretű lapoknál nem nagyon lehet akkora a méreteltérés, hogy gondot okozzon. Például több gyár a 20x20 méretű lapoknál kisebb méreteket nem is kalibrálja, mert felesleges. Ahogy a gyártástechnológia fejlődött, lehetővé vált az egyre nagyobb lapok gyártása. A nagyobb lapok nagyobb méreteltéréseket jelentettek, ezért kitalálták a retifikálást. A retifikálás azaz élvágás azt jelenti, hogy a kész járólapot, csempét mechanikusan körben adott méretre vágják. Nem még ez sem azt jelenti feltétlenül, hogy a 60x60-as lap 600mmx600mm, csak azt, hogy az adott kaliber jelölésű lapok teljesen egyforma méretűek. Az élvágott lapok lehetővé tették hogy egészen kicsi, addig elképzelhetetlen 2 mm fugával rakják ezeket a lapokat. Igen ám, de a hagyományos leképezésű lapoknál is elkezdett igényként jelentkezni a kicsi,

 2 mm fuga használata. Pedig erre ezek a lapok általában nem alkalmasak, hiszen a minimum 3 mm fuga mit ilyenkor használni javasolt, segít a lapok esetleges méreteltéréseinek kezelésében.

A közösségi média elterjedése, illetve az információk könnyű hozzáférhetősége nem csak a helyes információk terjesztésében segít, hanem a butaságokéban is sajnos. A negatív hírek, sajnos sokkal gyorsabban terjednek, mint a pozitívok, ez tény, így ha valakinek gondja van az hamar elterjedhet. A megrendelők laikusok, nem várható el tőlük, hogy tisztában legyenek egy csempe vagy járólap elvárható műszaki paramétereivel, és ezzel sajnos burkolók egy része sincs tisztában, hiszen ők azt tanulják, hogyan mivel kell burkolni, jellemzően nem vesznek el a burkolat gyártás rejtelmeiben, ami teljesen rendben is van. Így van ez a vélt vagy valós minőőségi problémákkal is. Nagyon sok jó burkolóval sikerült az elmúlt több mint 20 szakmában eltöltött évben együtt dolgoznom, meg sajnos elég sok nem túl jóval is.

A burkoló, pont úgy, mint bárki más, nem szereti elmondani, ha hibázott. Általában a kőműves a hibás na meg a csempe. Ha nem jól sikerül a burkolás, akkor valahogy azt még soha nem hallottam, hogy ezt én elrontottam. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet hibás a csempe, lehet. A kőműves is lehet hibás, hát persze. Ettől függetlenül az adott burkolás minőségéért mindig a burkoló felel.

Akkor mit vegyek, ha méretpontos lapot szeretnék?

Ez nagyon egyszerű, élvágott csempét kell venned. Ha nagyon fontos a 2mm fuga, ha nem akarod a burkolótól azt hallgatni, hogy nem jó a méret akkor élvágott, más néven retifikált burkolatot kell választanod.

Jaj, a kereskedő mit tudhat a lapokról, hiszen nem ő rakja le őket!

Valóban a kereskedő általában nem burkoló, mondjuk vannak kivételek, de ugye azok csak erősítik a szabályt. Egy kereskedő nagyon sok burkolót, ügyfelet kiszolgál, jóval több burkolat megy át a keze között, mint egy burkolónak. Így a problémák is minden esetben a kereskedőnél csapódnak le, nagyon jó rálátása lehet egy kereskedőnek az általa forgalmazott termék minőségére. Az a helyzet, hogy egyik kereskedő se szereti a reklamációt. A reklamációt kezelni egy szükséges rossz, senkinek nem ez a kedvence. A kereskedők elégedett vásárlókat szeretnének, így általában mindent megtesznek, hogy egy esetleges probléma esetén segítsék a helyzet megoldását.

A tudatos vásárlás sokszor megvéd a lehetséges kellemetlenségektől, és nem árt ha tudjuk mi az amit elvárhatunk egy terméktől, és mi az amit nem.

Ha hasznosnak találtad a cikket, oszd meg másokkal is!